2014. november 19., szerda

Gránátalma, a gyümölcsök királya 1.

A gránátalma egy ősi gyümölcs, amelyeket a keleti országokban már az ókorban is előszeretettel használtak. A gránátalma hazája Perzsia. A perzsák a gránátalma gyümölcsét és virágjait mindig is a gazdagság, a bőség és a házastársi hűség jelképének tekintették és tekintik a mai napig is.

A gránátalma latin neve: szerencsés alma. A gránátalma darabonként általában 5-700 magot tartalmaz, de az sem ritka, hogy egy gyümölcsben akár 1000 aril is megbújik, amelyek egymástól egy vékony héjjal vannak elválasztva. Az ókori görögök gránátalmát adtak a menyasszony kezébe, mielőtt az elindult volna a templom folyosóján. Ez annak a jele volt, hogy a családban később bő gyermekáldás lesz.

A gránátlma az egyik legősibb gyümölcs, amelyeket a férfiak is örömmel fogyasztottak. Persze ma sokan nem szeretik a gránátalmát, mert az sok magot tartalmaz. Már korábban is “csontos gyümölcsnek” hívták, de közben arra már az ókorban is rájöttek, hogy ez a gyümölcs sokat segít a testüknek. A gránátalma olyan olajokat és egyéb tápanyagokat tartalmaz, amelyek helyreállítják és fenntartják a hormonális egyensúlyt. A gránátalma fogyasztása során a nőknek például könnyebb elviselniük a klimatikus időszakot: a fejfájásuk enyhül, kevésbé lesznek ingerlékenyek, illetve a magas vérnyomásuk is csökken.

Orvosi vizsgálatok kimutatták, hogy a gránátalma leve gyógyítja a torokfájást. A legjobb, ha sok alkalommal leöblítjük a torkunkat vele. Ezenfelül megszünteti a lázat, oltja a szomjat, teaként fogyasztva pedig erősíti az idegrendszert és megszabadít a szorongástól.